Keresés

Egy “quiche” emlék

A főzés szeretetét gyermekkoromtól kezdve hordozom magammal. Amikor főzöm, vagy egy ínycsiklandó édességet készítek, gyakran emlékképek lebegnek a szemem előtt körülbelül a 7-8 éves önmagamról, ahogyan a sámlin ágaskodva anyunak segítek a rántott húst panírozni és élvezettel játszom a tojásos zsemlemorzsa-bumszlival az ujjaim végén. Vagy amikor az első palacsintámat készítettem, aminek olyan alakja lett, mint egy méhecske a rajzfilmből, két hatalmas csáppal a fején. -Semmiképp sem szabályos kör alakú. Rántást már 13 évesen kevertem, de a kedvenceim a családi összejövetelek voltak, ahol a konyhában is olykor együtt volt jelen a család. Apu krumplit pucolt, anyu a gőzölgő húslevest fűszerezte, a bátyám robotgéppel keverte a piskóta hozzávalóit, én pedig szótagolva gyakoroltam a hangos olvasást a szakácskönyvből. Na ilyen emlékek idéződnek fel bennem amikor felnőtt nőként, fiatal feleségként a konyhában vagyok. A konyha számomra a legbarátságosabb hely. Itt gyülekezik a család, itt születnek tartalmas beszélgetések. Szó szerint az otthon melege. Legyen az pici funkcionális, vagy hatalmas minimál, boldog perceket adnak hozzá az élethez akár egy bögre forró kakaó készül, akár a karácsonyi pulyka.

Az első receptem ízelítőjét, divatos nevén “werk” fotóját már sokan láthatták az instagram oldalamon, ahol a morzsákat elhintettem, de a recepttel még adós maradtam. Akkor már tudtam, hogy hamarosan egy saját, ám még kezdetleges, gyorsan összedobott blog oldalon fogom folytatni az írásaim, ahol végre gondolatokat tudok közölni, valamint több fotóval gazdagítani a bejegyzéseket. Eljött tehát az idő, hogy…ne szaporítsam tovább a szót. 🙂


20131028-215615.jpg

BROKKOLIS-SONKÁS QUICHE

A “naplóm” első receptje mi más lehetne, mint egy tipikus francia étel, ahogyan mondják, a “franciák pizzája”. Szeretem a francia és az olasz konyhát. Nagyon. Főzni is, enni is. Ezért hadd mutassam be az én első, de nem utolsó, tökéletesen sikerült, könnyen elkészíthető quiche (“kis”) receptem:

Hozzávalók egy 28 cm átmérőjű piteformához:

• 20 dkg liszt • 10 dkg vaj (nem margarin!) • 1 tojássárgája (a fehérjét tegyük félre a krémhez) • 1 nagy csipet só • bő fél deci hideg víz

Egy tálba szitáltam a lisztet, elkevertem benne a sót, a felkockázott vajat, a tojássárgáját és a hideg vizet, majd kézzel gyors mozdulatokkal összegyúrtam addig, amíg a tészta levált a kezemről.

Rögtön beleegyengettem a formába úgy, hogy 2-3 centi magas peremet hagyjak a tésztának. Figyeltem, hogy mindenhol egyenlő legyen a tészta vastagsága, hogy egyenletesen süljön meg. Hűtőben pihentettem 20 percig. Majd villával megszúrkáltam néhány helyen, és a 180 fokra előmelegített sütőbe tettem 10 percre.

Hozzávalók a krémhez:

• 1 evőkanál olívaolaj • 6 szelet csülöksonka • 4-5 gerezd fokhagyma • 250 g brokkoli • 1 tojásfehérje • 2 egész tojás • 2,5 dl tejszín • só, frissen őrölt bors, szerencsendió • 2-3 db pici chilli paprika, aki kedveli a pikáns ízeket • kevés reszelt sajt a tetejére

Amíg a tészta sült, összeállítottam a krémet. Az olajon pár perc alatt megpirítottam a csíkokra vágott sonkát, közben egy tálban elkevertem a tejszínt, a tojásokat és az összepréselt fokhagymákat. Fűszereztem a sóval, borssal, kevés szerecsendióval.

Időközben a tészta már illatozott. Kivettem a sütőből, ráhalmoztam a leforrázott, rózsáira szedett brokkolit, leöntöttem a tejszínes, fokhagymás krémmel, megszórtam a ropogós sonkákkal, vékonyan rászeleteltem a chillit, -ekkor ért haza a férjem- aki végül feltette a pontot az i-re, és megreszelte edami sajttal. Légkeveréses sütőben körülbelül 35- 40 perc alatt készült el a vacsoránk.

Bon Appétit!


20131028-195422.jpg

Réka

#brokkoli #könnyű #quiche #vacsora

37 megtekintés0 hozzászólás