Keresés

Az örök bakancslista

Vannak olyan szívprojektjeink, ahol nem ismerünk sem határokat, sem kompromisszumot, mert a végeredménynek akképpen kell megszületnie, ahogyan az a lelkünkben megfogant. Nem érdekelnek ilyenkor az akadályok, a szabotázsok, csak kemény fejjel haladunk előre, és erőnkön felül teljesítve mindent megteszünk álmunk beteljesítése érdekében. Nekem eddig csupán néhány ilyen projektem volt, melyekbe szívvel-lélekkel beleálltam. Az egyik legnehezebb feladatom a legutóbbi, melynek apropójából íródott ez a blog bejegyzés. Örömmel jelentem be, hogy végre megjelent az első könyvem. — Csak így, ponttal a mondat végén, és semmi felkiáltójel. Mert elképesztően nehéz volt. Vége van.


Itt ülök a pici irodámban, körülöttem az asztalon feltornyosulva várják a Melengetők, hogy útjukra induljanak. Elképesztő érzés, mégis félek. Mert immáron kitörölhetetlen nyomot hagytam a Földön. Ott leszek emberek nappalijában, a kezeik között fogják olvasni legbelsőbb gondolataimat, elmélkedéseimet, elkészítik majd a féltett családi recepteket az otthonukban, vagy aprólékosan szemügyre veszik a rajzaimat. Félek, hogy fog-e tetszeni? Ugyanúgy fognak-e ízleni az ételek, mint ahogy nekem gyermekkoromban? Vajon milyenek lesznek a visszajelzések? Érdemes lesz-e belefognom a második kötetbe, ami a tavaszi-nyári könnyedségről szólnak majd? Próbálom azzal nyugtatni magam, ezek egy írópalánta teljesen helyénvaló gondolatai.

Az eredeti tervem úgy szólt, a könyvemet október közepén szeretném megjelentetni, amikor a vénasszonyok nyara az éven már biztosan nem tér vissza, a fák is magukra öltötték legszínesebb kabátjaikat, és elkezdődik a bekuckózós, otthoni időtöltések ideje. De Európában - ha nem az egész világon - komoly papírhiány van, ami a nyomdai folyamatokat is akadályozták, a beszerzésük nehézségei a határidőket legalább 1-2 hónappal megtoldották. Így lett az én szezonális, őszi-téli bakancslistámból, őszköszöntő helyett Mikulás hozta adventi ajándék. — Ma már tudom, ennek épp most jött el az ideje.


Szavakkal kifejezhetetlen annak a hullámvasútnak pályája, pontosabban amplitúdójának ereje és meredeksége, melyen akaratom ellenére utaztam az elmúlt hónapokban. Magányos utazás volt, mégsem ültem benne soha egyedül. A férjemtől és családjától önzetlen támogatást, a jó Istentől áldást, Édesanyámtól, és a többi szerettemtől, akik már odafentről egyengetik az utam, váratlan csodákat kaptam. Örökké hálás leszek mindenkinek, akik részt vettek a szívprojektem megvalósításában.

Itt tudod megvásárolni.


A könyvvel kívánok Melengető perceket, és békés adventi készülődést!

Olvasd szeretettel,

Réka



479 megtekintés0 hozzászólás