Keresés

Ahogy a franciák csinálják

Reggeli után gondoltam sütök a hétvégére egy olyan finomságot, ami alapját képezi többféle étkezésnek, kultúrának, csak épp különbözőképpen hívják. Esküdt ellensége a popsinak tudom, de frissen sült illata valami elképesztő ellenállhatatlanságot áraszt magából, és azonnali kóstolásra csábít.

Az asztalnál ülve, fél füllel hallgatva a kenyérsütő gép kattogását leírom egy élénken élő gyermekkori képem, ami a ma délutáni idillről jutott eszembe: biztosan sokan emlékeztek rá, hogy szombatonként családi filmek mentek az egyetlen országos csatornán, vasárnap 16 órától pedig egy órás időtartamra szent és sérthetetlen volt a tévé a gyerekek számára. A rendszerváltás után Walt Disney délutáni mesecsokrot kezdett sugározni a Magyar Televízió. A három rajzfilmet néma csendben, hatalmasra tárt szemekkel ültük végig, ebéd utáni teli pocakkal elnyúlva a kanapén. Imádtam a kalandvágyó Chip és Dalet, a zsugori Dagobert bácsit, és a kedvencem Pluto kutya, és Goofy volt, akik 7 perces meséivel emlékezetes kikapcsolódást nyújtottak az egész család számára. Nem tudom melyik félelmetesebb: az, hogy ezek az emlékek olyan tisztán élnek bennem, mintha tegnap lettek volna, vagy az, hogy ezek az emlékek úgy 20 évvel ezelőttiek, azaz fénysebességgel elillant a gyerekkor?! Mindenesetre hálás vagyok, hogy kilencven előtt születtem, mert ezáltal rengeteg olyan analóg élményt szívtam magamba, amelyeket később már nem valószínű, hogy megtehettem volna. Jó érzésekkel tölt el ha ezekre a mozidélutánokra gondolok, amikor a hazai, vasárnapi húsleves után mindannyian elcsendesedtünk egy kis időre, hogy élvezzük a „kezdetleges” audiovizualitás adta lehetőségeket. Ugyanakkor vérzik a szívem, mert minden szép, lassacskán elmúlik. Tudom valamelyest tartósítani az élményt, az emlékeket apró trükkökkel, de csak idő kérdése mikor, meddig tudjuk magunkban megőrizni a szépség és a felhőtlen öröm lenyomatát. Ezért élem meg az apró pillanatokat ma is, felnőtt fejjel, olykor szívesen veszek részt nosztalgikus játékokban, és van úgy is, hogy mesét nézve még ma is elnyúlok a kanapén… 1998. decemberében befejeződött a Walt Disney mesék délutáni vetítése, attól a naptól kezdve pedig a lassú felnőtté válási szakasz is elkezdődött az akkori fiatal tiniknél.

Néhány évvel ezelőtt egy francia családnál vendégeskedtünk, ahonnan szuvenírként az eredeti bagett receptjével távoztam. Azóta megszámlálhatatlanul sokszor elkészítettem, mint ahogy ma délután is. Néhányan már kérték tőlem ennek a bizonyos pékárunak a receptjét, amiről szerintem mindenki első gondolatként a franciákra asszociál.. A kérésnek most eleget teszek, hogy leljék minél többen örömüket az eredeti bagett elkészítésében. Na süssünk egy jót! : )


fotó 4 (13)

Autentikus francia bagett

Hozzávalók:

300 ml meleg víz

1 ek. kristálycukor

1 cs. Dr. Oetker instant élesztő

400 g finomliszt

50 g rétesliszt

fél ek. só

Tönkölylisztből is elkészíthető, és nem lesz „fűrészpor” ízű! A hozzávalók úgy a következőképpen alakulnak:

300 ml meleg víz

1 ek. kristálycukor

1 cs. instant élesztő

250 g tönkölyliszt

200 g finomliszt

fél ek. só


new-bagett1

♡Amikor cipóvá összeállt a tésztám (nagyjából 15 perc összedolgozás után) az elő sípoláskor kikapcsolom, és 1 órán át meleg helyen kelesztem. Én ilyenkor mindig benne hagyom a gépben. (Amikor magvakkal dúsítom,  olyankor az első sípolás után adom hozzá az extrákat, és 5 perc keverés után kapcsolom ki a gépet.)

♡Előmelegítettem a sütőt 180 fokra (hőlégkeverés), és egy tűzálló edényben vizet helyeztem a sütő aljára. -A sütés közbeni pára megakadályozza, hogy a bagett kiszáradjon.


new-bagett2

fotó 3 (16)

new-bagett3

♡Megkenem a tetejüket vízzel, és 25 perc alatt illatosra, ropogósra, „szájpadlást felsértőre” sül.

new-bagett4

A még langyos bagetteket nagyon szeretem fokagymás királyrákok mellé, de egy egyszerű pirítósnak is jól esik, jó vastagon vajjal megkenve. A kenyérfogyasztási szokásunk egyébként minimális adagokat jegyez, ezért ebből a mennyiségből ketten, 2-3 napig lakomázunk. Amikor kisült, mindig letépem a végét, és extra szűz olívaolajba locsolt balzsamecettel, kis tökmagolajjal töltött tálkában tunkolom, és szinte még forrón elfogyasztunk egy fél bagettet. Érdekes, hogy Franciaországban így még sosem kínálták, viszont az olasz Velencétől Toszkánáig többször is találkoztam vele. Másnap reggelire fokhagymás-vajas pirítósként még finomabb! Ahogy régebben írtam: az egyszer-egyszer bűntudat nélküli falat nem árthat meg, ellenben a léleknek nagyon jót tesz! : )

Szép estét, jó sütögetést a hétvégén!

Réka


new-r

#bagett #gasztro

22 megtekintés0 hozzászólás